2020 nem az airbnb éve..

Erre már március közepén fény derült, amikor a koronavírus miatt gyakorlatilag az összes rövid távú szálláshelykiadó napokon belül elvesztette külföldi vendégeit.

Ehhez jött most hozzá az elmúlt pár hét, amikor is az ingatlanbefektetői piacot egy nagyon fontos kérdés tartotta lázban: a rövid távú bérbeadás korlátozása/szabályozása.

Vajon milyen hatással lesz mindez az ingatlanpiacra?


Az elmúlt években rengetegen gondolkodtak abban, hogy azért vesznek ingatlant, főként Budapest belvárosában, hogy azt rövid távú szálláshelyként üzemeltessék, és ebből jelentős jövedelemre tegyenek szert. Mivel a turizmus egyre nagyobb méreteket öltött Budapesten, így számításaik abszolút bejöttek, a legtöbb airbnb lakás rendkívül jól teljesített, és erre még rájött az ingatlanban rejlő értéknövekedési potenciál is.

Azonban egy-két éve már az önkormányzatok és a belvárosi ottlakók is besokalltak, több kerületben korlátozásokat vezettek be, társasházi működési szabályzatokat módosítottak annak érdekében, hogy visszaszorítsák a külföldről érkező bulizó fiatalok tömkelegét. A vírus pedig meghozta a változást, mely az egész szállásadói piacot érzékenyen érintette és emellett elindultak az airbnb szabályozási kérdések is.

Az AIRBNB szabályozásával kapcsolatos események pár mondatban

Az első információk arról szóltak, hogy a szállodaszövetség hatására szigorítani/korlátozni fogják a rövid távú szálláshelykiadási tevékenységet, azaz egyfajta időkorláton belüli limittel gyakorlatilag gazdaságilag ellehetetlenítik azt. A sajtóban legtöbbször a 120 napos korlátozásról lehetett hallani és nemzetközi példákat hoztak fel mellette Berlinből, Londonból, Amszterdamból.

Természetesen a felek mindkét oldalról pro és kontra érvekkel próbálták meggyőzni a döntéshozókat és a közvéleményt:

A szállodaszövetség legfőbb érve az volt, hogy egy erősen „szürke” zónában történik a rövid távú tevékenység folytatása, sokan nem fizetnek adót vagy a kevéssel is csalnak. Pontosan nincs szabályozva a rövid távra kiadott lakások helyzete és ezzel sokan visszaélnek, így alacsonyabb áron tudják kínálni a lakásokat.

A rövid távú lakáskiadókat képviselő érdekszervezetek szerint a tevékenységük révén olyan emberek is ellátogatnak Magyarországra, akik szállodába nem mennének vagy nem tudják megfizetni a szállodai szolgáltatásokat. Ugyanakkor ezeknek a szolgáltatásoknak a nagy részét helyben, helyi kisvállalkozásoknál veszik igénybe, például a reggelit helyi kisboltokban vásárolják vagy az ebédet a környék éttermeiben fogyasztják, és a helyi sörözőkben ünneplik a nap végét.

A kormány elé került a javaslat, aki döntött és döntése értelmében önkormányzati hatáskörbe utalták a szabályozás részletesebb kidolgozását, amihez a szükséges önkormányzati jogosítványokat megkapták a helyhatóságok.

A legtöbb külföldi turista Budapest belső kerületeibe érkezik és itt is okozta a legnagyobb feszültségeket a rövidtávú bérbeadés szabályozásának kérdése: Vajon lesz-e egységes fővárosi szabályozás vagy a Király utca két oldalán (ami a 6. és 7. kerületet választja el egymástól) eltérő szabályok lesznek érvényben? Na ez egy millió dolláros kérdés, amire nem igazán tudjuk a választ.

És hogy mindez milyen hatással lesz az ingatlanpiacra?

 

Jelenleg a vírus miatt sok olyan jó állapotú, most üresen álló ingatlan van a belvárosi ingatlanpiacon, akik eddig szálláshely kiadással foglalkoztak és most választaniuk kell.